A szeretet gyertyája

Advent negyedik vasárnapján, a karácsonyi ünnep kapuján, mintha csak egy égi hang szólna hozzánk: „Lépjetek be és lássátok!” Advent negyedik vasárnapján meggyújtottuk mind a négy gyertyát. Már teljes fényben áll az adventi koszorú. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat, egy érzést, melyben: a hit, remény, öröm, szeretet teljessége válik eggyé.

Mit várunk a karácsonytól?

A mai vasárnapon is, néhány nappal Karácsony ünnepe előtt, tisztázzuk szívünk szándékát! A kapkodás, sürgés-forgás nagy ott van körülöttünk az „”.

Nyugalmat, pihenést a decemberi rohanás és az egész évi munka után?
Kellemes érzéseket, amelyeket talán boldogságnak érzünk?
Vagy talán a gyermekkori élmények feléledését várjuk?
Esetleg megelégszünk néhány ajándékkal, amit családtagjainktól kapunk?
Mit várunk a karácsonytól?
Kivel szeretnénk találkozni?

Végre van egy kis idő magunkkal és a családjainkkal is foglalkozni. Karácsony megadja az életünkben, hogy a legkisebb és legfontosabb közösségünk, menedékünk, a család felé forduljuk, mert a legnagyobb érték társas életünkben a család. Életünk értelme leginkább közösségben, a családban válik teljessé, akkor, ha abban a megbecsülés, tisztelet és a kölcsönös szeretet uralkodik.

Tapasztalhatjuk, hogy a mai kor embere alig hall meg valamit. Talán nem akarunk már újabb és újabb nehézségekről, bajokról hallani, vagy megromlott a hallásunk a körülöttünk szüntelenül harsogó zajtól. Hallatlan világban élünk, amelyben jobb nem is hallani sok mindent, pedig mi magunk másra sem vágyunk, mint, hogy bennünket meghallgasson szeretettel valaki, akiben bízhatunk.

A koszorún a gyertyák nem égtek el, nem olvasztott el egyszerre mindent, fokozatosan fogja világát kioltani értünk. Hétről hétre erősebb volt a fénye, hisz először egy, majd végül már négy gyertya ég a koszorún. Töltse be szívünket a gyertyák ragyogó fénye és üzenete.

forrás: siposgazda

Felnézek az égre minden áldott este,
Keresem az Istent, mert beszédünk lenne.
Nehéz szívvel várok csöndben a soromra,
Tudom odafönn is rengeteg a dolga.
És csak halkan mondom az ég csillagának;
Szólhatna egy jó szót az Úr angyalának,
Hogy a Jó Istennek súgja oda csendben :
Uram ! A világgal valami nincs rendben!
Hallgassa meg imám, más kérésem nincsen,
Segítsen mi rajtunk, hiszen Ő az Isten.
Ember az embernek farkasa lett régen,
Gyűlölet vert tanyát sok ember szívében.
Rengeteg a földön
a hontalan, árva,
Uram, ez a világ saját sírját ássa!
Túl sok már a fájó, bús könny a szemekben.
Uram ! A világgal nincs valami rendben!
Anya a gyermekét sorsára hagyja,
Pénzért az ember
a lelkét is eladja.
Háborúk zajában ártatlanok halnak.
Jól tudom Uram,
Te nem így akartad.
Nagyon nagy a bűnünk, amit meg kell bánnunk,
Bocsásd meg, úgy kérlek, minden gonoszságunk!
Könyörögve száll fel fohászom az égbe:
Uram! A világnak Tenélküled vége!

-Most, hogy közeledik a karácsony, az egyik legszebb, legszentebb ünnepünk szerte a világon, érdemes volna mindenkinek, mindnyájunknak elgondolkodnunk mit is jelent a szeretet ünnepe. Az ajándékozás, mint a szeretet megnyilvánulása, nem az ajándékok nagyságának és értékének függvénye.

-Ezen a földön nem élnek tökéletes emberek, csak gyarló emberek, és mindenkit úgy kell elfogadni, ahogy van. Az embereket csak akkor lehet megérteni, ha beleéljük magunkat az ő helyzetébe, akkor látjuk meg a másik ember jóságát, szépségét, okosságát. Minden ember szeretni való. A tárgyakat meglehet vásárolni drágán, - olcsón. A szíveket szeretettel, jósággal még olcsóbban.

-Most a karácsony közeledtével ne csak házainkat, portáinkat takarítsuk ki, díszítsük fel. A szívünket, lelkünket is öltöztessük ünneplőbe, aggassunk rá szeretet-koszorúkat, fény-virágokat…

..A szeretet legyen csillogó-fehér, tiszta. Nem szabad bemocskolni fekete ármánykodással. A szeretetet nem lehet zsarolássokkal kikövetelni, a szeretetet ki kell érdemelni, harcolni kell azért hogy szeressenek. A szeretet erő, bizalom, - vágy, kulcs a szívekhez, - jutalom.-

Tegyük tisztába a szívünket, lelkiismeretünket, hogy karácsony estéjén makulátlanul tisztán álljunk fenyőfánk köré, fölemelt fejjel, szeretettel tele.