"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." / (Antoine de Saint-Exupery)

ij_justin's blog

Valójában mikor is született Jézus?

2017. december 27. - ij_justin

A történészek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy Jézus Krisztus valóban létező személy volt, arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mikor is születhetett. Egy biztos, a karácsonyi dátumot utólag jelölték ki a korai egyházvezetők. 

A karácsonyt világszerte december 25–26-án ünnepli a keresztény világ, de a történészek szerint Jézus a valóságban nem ekkor jött világra. A karácsony ünneplésének legkorábbi ismert forrása egy római évkönyv, eszerint 336-ban tartották meg.

A keresztény kultúrkör legelső igazán fontos ünnepe a húsvét volt, a vallás térnyerésével azonban az egyházvezetők felismerték, hogy komoly vetélytársat jelentenek a pogány ünnepek. A kutatók többsége úgy véli, a római katolikus egyház választása azért esett december végére, mert ez közel állt a téli napfordulóhoz, illetve a rómaiak körében népszerű, a Szaturnusz isten tiszteletére jellemzően december 17.–25. között megrendezett szaturnáliához.

A döntéssel az egyház képes volt beépíteni a pogány vallások ünnepi hagyományaiba a karácsonyt.

Az ünnep létrehozására I. Constantinus császár (306–337) keresztényekkel megengedő politikája adott alkalmat. Az egyházvezetők többek közt azzal érveltek, hogy ha a világ állítólag tavasszal jött létre, úgy Jézus is ekkor foganhatott, tehát a téli születés racionális.

Jézus születésének napját utólag szinte lehetetlen megállapítani, még a születési évről is komoly szakmai vita folyik. Egyes kutatók I. Heródes zsidó király bibliai történetét veszik alapul. A leírás alapján a júdeai uralkodó nem sokkal halála előtt (amely mai tudásunk szerint időszámításunk, azaz Krisztus előtt 4-ben következett be), elrendelte, hogy minden kétévesnél fiatalabb, Betlehem közelében élő fiúgyermeket öljenek meg. Ebből kiindulva Jézus születését időszámításunk előtt 6–4-re lehet datálni. A történészek véleménye azonban megoszlik arról, hogy Heródes mikor is halt meg, sőt sokan a gyermekmészárlást sem tekintik ténynek.

A betlehemi csillag

Más kutatók nem az uralkodás idejéből, hanem a híres betlehemi csillagból próbálják kikövetkeztetni a születés idejét. A feltételezett objektum állítólag Jézus születése körül jelent meg, a szakértők pedig a rendelkezésre álló adatok alapján igyekeznek ismert csillagászati jelenséget kötni hozzá. Colin Humphreys csillagász például 1991-es tanulmányában arra jutott, hogy a betlehemi csillag egy lassan mozgó üstökös lehetett, melyet a kínai tudósok időszámításunk előtt 5-ben figyeltek meg. istock-511846119-1-800x531.jpg

Ami a születés hónapját illeti, Dave Reneke csillagász 2008-ban vetette fel, hogy Jézus valójában nyáron jöhetett világra. A kutató úgy gondolja, hogy a betlehemi csillag a Vénusz és a Jupiter együtt állásával járó fényjelenség volt, a számítógépes modellek szerint pedig ilyen esemény a korszakban időszámításunk előtt 2. június 27-én következett be.

Más szakértők a Szaturnusz és a Mars együtt állására gyanakodnak, ez viszont már időszámításunk előtt 7 októberére utal. Ráadásul a tél ellen szól a Biblia szövege is: eszerint Jézus születésekor a pásztorok a mezőkön őrizték nyájaikat, feltételezhető, amihez tavasszal vagy nyáron adottak a körülmények.

forrás: 24.hu

Mennyből az angyal

Márai Sándor

Mennyből az angyal, menj sietve
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony,
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.

Mondd el, mert ez a világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csend Éjben égni kezdett -
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta -
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni hozzá senki nem mer.

Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta -
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekszenek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: “Elég volt.”

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik -
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?...

Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
 - a gyermek, a szamár, a pásztor -
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik -
                  mennyből az angyal.

marai.jpgMárai Sándor - New York, 1956.    

süti beállítások módosítása