Harminckilenc ostorcsapást kapott.
Élve akarták.
Marokszámra fogták a szakállát és a haját, és a gyökerénél fogva kihúzták.
Élve akarták.
Órákig rugdosták, ütötték és köpködték. Egészen addig, amíg egyetlen folt sem volt a testén, amelyet ne borított volna el a vér.
Élve akarták.
Töviskoronát nyomtak a fejére olyan durván, hogy az beleragadt a bőrébe.
Élve akarták.
Órákig tartó verés, gúnyolódás, korbácsolás, korbácsolás és kínzás után kereszttel sétáltatták.
Elhordoztatták Vele.
Egy durva fadarabot cipelt, friss sebekbe vájt szilánkokkal.
Élve akarták.
Azt akarták, hogy érezzen minden fájdalmat, amit csak okozhatnak neki.
Mindezeket éreznie kellett, hogy meggyógyítson minket. A keresztre feszítés történelmileg az egyik legkegyetlenebb, legkínzottabb haláleset volt, amellyel egy ember szembesülhet.
Órákon át tartó kínzás. A kínzás a legtöbbünknek eszébe sem jut, mert a kegyetlenség nem normális. Ezt az elménk nem képes felfogni.
Pasztell színekkel, vidám tojás vadászó gyerekekkel és csokoládéval ünnepeljük a húsvétot.
Az igazság az, hogy Jézus halálának napján semmi sem volt boldog. Kegyetlen volt, véres és csúnya.
Megállíthatta volna az egészet. Elhívhatott volna minden angyalt a mennyben, hogy romboljon le minden embert, aki ott áll és azt kiáltja: „Feszítsd meg!"
Nem tette. Tudta, hogy ahhoz, hogy legyen VASÁRNAP, előbb pénteknek kell lennie. Aznap mindent érzett.
Érezte, ahogy a szíved tágra nyílt, amikor végig kellett nézned egy gyermek halálát. Érezte, milyen nehéz az életed, amikor egy pisztoly csövébe bámultál, és azon töprengtél, vajon az az ember, akit férjnek neveztél, le fog-e lőni. Ő viselte annak a tehernek a súlyát, amelyet a házastársa halála óta érez valaki, és az élet egyszerűen nem tűnik jónak azóta.
A kereszten tartotta az erőszaktevőt és a gyilkosokat, a bűnöst és a szentet. Tudta, hogy vinnie kell a keresztet. Soha nem ígérte meg, hogy a kereszt, amit ebben az életben hordozol, nem lesz nehéz. Az övé nem volt. Ígérete az, hogy eljön a vasárnap. Nem számít, milyen nehéz a péntek.
Anyagilag, érzelmileg, lelkileg vagy fizikailag. A Péntek nehéz. Ez a kereszt nehezedik rád, és mindjárt összeroppansz a súlya alatt. Az ígérete egyszerűen ez volt. Nem fogod egyedül cipelni. Milyen Király lépne le ezért a trónjáról?
A Názáreti Jézus, Isten Fia így tett. Neked.
Mindent megtett érted és értem. Ó igen nehéz. Olyan nehéz, néha az ember azt hiszi, hogy nem tehet még egy lépést.
De Bátorodjon a szíved, mert hamarosan, jön a vasárnap."

A megye egyik fiatal települése: a Szár-hegy déli lábánál, a 7-es főút mentén, a Nyugat-Mezőföld északi részén, a Sárréten fekszik. Nevét 1864-ben említik először Szárhegy-Szőlőhegy néven, önálló településsé 1931-ben vált. Területe a honfoglalás kora óta lakott, környéke régészeti leletekben gazdag.

Kőszárhegyen található a világhírű ezüstkincsek, a Seuso-kincsek lelőhelye. A község címerében látható ezüstrózsa és a két ezüstkorsó e kincseket ábrázolja, valamint a kincsek lelőhelyére utal. Seuso, a kincs tulajdonosa nagy valószínűséggel a római császár közeli környezetéhez tartozó igen előkelő személy volt, az ezüst étkészletet feltételezhetően a császártól kapta ajándékba. A kincset a 4. század végén az egyik barbár betörés elől rejtették el, ezt követően a kincslelet évszázadokig pihent sértetlenül a Szár-hegy oldalában.

A rómaiak az utak védelmére a fontosabb magaslatokon légiókat, katonaságot táboroztattak. A Polgárdi melletti Somlyó-hegyen, de különösen a kőszárhegyi Szár-hegyen állandóan légiók táboroztak, akik őrizték a két hegy között vezető országutat, amely fontos kereskedelmi útvonal volt. Pannónia a hódoltság alatt művelt földterületté vált, a rómaiak utakat építettek, erdőket irtottak, a légiósok családtagjai részére községeket alakítottak ki. A kőszárhegyi magaslat erdejét is kiirtották, és helyébe szőlőt telepítettek, a hegy keleti lejtőjén kőfejtőket létesítettek. Nagy valószínűséggel innen származik a szabadbattyáni Seuso-villa és a Tác melletti Gorsium épületeinek építőanyaga is.

Kőszárhegy történelmi mértékkel mérve nagyon fiatal település, így nem bővelkedik építészeti látványosságokban, művészeti remekekben. Olvasóink jelölései alapján a falu legjellemzőbb természeti értéke a Szár-hegy – a tanösvénnyel, a Devon-kőparkkal, az évenként megrendezett tavaszi Kőszár-hegymenettel. A Szár-hegy jelentősége abban áll, hogy a közel 400 millió éves kristályos mészkövek csak itt találhatók az országban. A mészkő karsztos üregeibe kis gerinces állatok csontjai mosódtak be, melyeknek kora 6 millió évre tehető. Védett növénye a tavaszi hérics.

 Az önkormányzat képviselő-testülete, élén Borján Péter polgármesterrel már 2006-ban fontosnak ítélte, hogy a település jelentős természeti értékeit megőrizze, ezért a sziklagyepet, a karsztbokros, erdős területet, az őstölgyest, valamint a természeti kincseket helyi védelem alá vette, és Fejér megye hozományaként jelölte meg. A településen működő civil szervezeteknek köszönhetően színes, mozgalmas a közösségi élet. Az együttműködés egyik legnagyobb eredménye a Szár-hegy természeti értékeinek megőrzése és bemutatása. A Kőszár-hegymenet elnevezésű természet- és környezetmentő akciónapot 2019-ben immár 14. alkalommal rendezték meg. Ma már csaknem 15 hektár sziklagyep- és karsztbokorerdő-terület van önkormányzati tulajdonban, s ezen keresztül a természetkedvelők birtokában.

A Szár-hegy élővilágának feltérképezésében Szieberth Dénes agrármérnök és Borjánné Nyul Katalin pedagógus dolgozott kiemelkedően sokat. A tanösvény és a Devon-kőpark kialakítását Futó János geológus munkája alapozta meg. A kőparkban, a kőbánya hathatós közreműködésének köszönhetően, nagy kőtömbökben szemlélhetők meg a kőzetvagyon érdekességei. Érdemes megpihenni a hegytetőt jelző magassági pontnál, ahonnan pazar körkilátás nyílik. A sziklagyepekről az erdő felé tovább sétálva, a 2 kilométer hosszan kanyargó tanösvény végigjárása maradandó élményt nyújt minden évszakban, bármely korosztály számára.

A település fejlődését napjainkban alapvetően Székesfehérvár és a Balaton közelsége határozza meg. Itt található Fe­jér megye egyetlen, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas motokrosszpályája. A pálya az ország 36 krosszpályájából a 6. legjobb minősítést kapta, beláthatósága pedig talán a legjobb, 80 százalékos. A Kőszárhegyi Motocross Club hazánk harmadik legnépesebb klubja, soraikban gyermekek is motoroznak, a koronavírus-hisztéria miatt 2019 óta nem rendeztek versenyt a pályán.

A község értékes egyháztörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, amely az 1880-as évektől napjainkig megörökíti az egyházközség életét. A település nevezetessége a Hősi Emlékmű, mely Bory Jenő alkotása. A falunak nincs temploma, kápolnája 1948-ban létesült, mellette harangtorony és kőkereszt áll.